A kölyökkori szocializáció a kutya életének legfontosabb tanulási folyamata, amely nagyjából a 3. és 16. hetes kor között a legintenzívebb. Ebben az időszakban a kiskutya agya olyan, mint egy szivacs: amit most tapasztal meg pozitív élményként, azt felnőttként is természetesnek és biztonságosnak fogja venni.

Miért kritikus ez az időszak?

• A jól szocializált kutya nem fél az újdonságoktól, nyugodt marad városi környezetben, és barátságos más állatokkal vagy emberekkel.
• A szocializáció hiánya gyakran vezet felnőttkori viselkedés problémákhoz, félelem alapú agresszióhoz vagy állandó szorongáshoz.
• A kölyökkori szocializáció segít, hogy a kutyus zökkenőmentesen illeszkedjen be a családba és a mindennapi élethelyzetekbe (pl. utazás, állatorvosi vizit).

Hogyan szocializáljunk okosan?

A cél az, hogy a kiskutyát minél több inger érje, de fokozatosan és pozitív megerősítéssel.

• Ismertessük idegen emberekkel (gyerekek, idősek, kapucnit viselő, szemüveges, stb.) és barátságos kutyákkal.
• Ismertessük meg különböző felületekkel (fű, beton, kavics), zajokkal (porszívó, hajszárító, forgalom) és szituációkkal (autózás, lift).
• Minden új és bátor tapasztalatot kísérjen dicséret vagy jutalomfalat, hogy a kutyus az újdonságokat jó élményekkel kösse össze.
• Ha a kiskutya megijed valamitől, ne kezdjük el túlzottan tutujgatni vagy sajnálni, mert ezzel megerősítjük benne, hogy valóban van oka a félelemre. Maradjunk nyugodtak és magabiztosak.
• A kutyaovi vagy egyéni képzések segítenek a helyes kommunikáció elsajátításában és a fegyelem alapozásában.

A szocializáció nem ér véget a kölyökkorral, de az ekkor lefektetett alapok határozzák meg, hogy kutyusunkból kiegyensúlyozott, szófogadó társ válik-e.